Sziasztok!
Ma a Kemény Forma gyakorlása és 5 perces kettlebelles gyakorlatozás volt soron. Két tervem fűződött a mai edzéshez: Az egyik, hogy nagyon lelassítom a Forma mozdulatait, a másik, hogy mivel a hagyományossá vált kettlebelles ciklusommal képes vagyok már közel 10 percig is folyamatosan dolgozni, és 5 perc alatt ez már nem nagy kihívás, így gondoltam, hogy kipróbálom a mai edzésen a "10 kétkezes lendítés - 5 szakítás jobb karral - 5 szakítás bal karral - 10 egykezes lendítés jobb karral - 10 egykezes lendítés bal karral - 5 szakítás jobb karral - 5 szakítás bal karral" ciklus ismételgetését.
Ismét stopperrel mértem az időt a Kemény Forma alatt. Elindítottam az időmérést, beálltam a kezdő pozícióba, és 8 másodperces nyomást és 8 másodperces húzást végezve (eleinte ez 3-3 s volt, majd amikor legutóbb lassítottam, ez 5-5 s lett) elkezdtem az első mozdulatot ismételni. Hamar kiderült, hogy hozzászoktam a gyorsabb légzéshez, így azt a korábbi tempónak megfelelően végeztem, ennek eredményeként többször előfordult, hogy minden levegőt ki kellett fújnom, mire a mozdulat végére értem, illetve - érdekes módon csak a húzásoknál, de - előfordult, hogy a mozdulat vége előtt ösztönösen megtörtem a kilégzést, hogy egy apró belégzéssel egy kis bónusz levegőhöz jussak. Emellett, mivel az új légzéstempóra és annak nehézségeinek az orvoslására való koncentrálás lekötötte a figyelmem, az erőlégzésem és a feszítésem kissé felületesnek bizonyult olykor. Az első mozdulat 5 ismétlése után rögtön igen hevesen, mélyen lélegezve ki és be pihenőt tartottam, majd amint készültem folytatni a második mozdulattal, zavart éreztem magamban, és rájöttem, hogy a Kemény Forma néhány hete elvégzett, nagy módosítása előtti változat első mozdulatának síkjában végeztem el az első 5 ismétlésem, és ez csak akkor tűnt fel, amikor az új változat szerint akartam folytatni, aminek síkja a korábbi változat első mozdulatának síkjával egyezik meg. Gondoltam, a kis pihenő helyett kifújom magam, és újrakezdem a gyakorlatsort. Leállítottam a két percnél járó stoppert, pihentem még, majd újra elindítottam az időmérést, és nekiálltam rendesen az új változatnak. A légzés, erőlégzés és feszítés terén pontosan ugyanazokat tapasztaltam, mint előző alkalommal, és az 5 ismétls után ismét hevesen lélegezve pihentem. Ez után a második mozdulatból is elvégeztem 5 ismétlést, itt már igyekeztem jobban figyelni, így - bár nehéz volt - kicsit normalizáltam a feszítés maximálása és a légzésem körüli nehézségeket. Ismét hevesen lélegezve pihentem, közben kicsit el is kalandoztam, majd amint nekiálltam volna a harmadik mozdulatnak, rájöttem, hogy a második mozdulatnál a sík ugyan rendben volt, de a rézsútos mozdulat helyett egyenesen előre hajtottam végre, tehát ismét régi változat szerint végeztem a gyakorlatot. Ekkor úgy döntöttem, hogy félbehagyom a Formát és leállítottam a már majdnem 10 percnél járó stoppert. A nehézségeim és a kétszeri tévesztésem, amire csak jóval később jöttem rá, rávilágított, mennyire szétszórt vagyok a mai edzéshez. Azonban azt máris tudhatom, hogy az új tempó sokat fog hozzátenni az aerob állóképességemhez, és sok újat tanulhatok a feszítésről, a légzéskontrollról és a lassú erőkifejtésről általa, tehát mindeképpen hasznos és jó módosítással éltem.
A Kemény Forma tapasztalatai miatt úgy döntöttem, hogy az új kettlebelles ciklus kipróbálását elhalasztom, és a szokásos "10 kétkezes lendítés - 10 egykezes lendítés jobb karral - 10 egykezes lendítés bal karral - 5 szakítás jobb karral - 5 szakítás bal karral" cilust ismételgetem. A jobb kezes szakítások kicsit nyúzták a tenyerem ujjaim alatt lévő párnáját. A szakítások igen jól mentek, úgy vélem, kezdek ráérezni a technikára. A harmadik ciklusnál a bar karos szakítások közben mindenféle fájdalom vagy kellemetlen érzés nélkül, de halkan ropogott a vállam. Négy ciklust végeztem el az idő lejártáig, így a mai mérlegem 40 kétkezes lendítés, 80 egykezes lendítés és 40 szakítás 5 perc alatt. A kettlebellt letéve a légzésem ugyan közel sem volt olyan heves, mint a legutóbbi, 15 perces kettlebellezés után, de szerintem hevesebb, mint ilyen időtartamú és intenzitású munka után kellene.
A mai edzés egy hullámvölgy volt. Az edzésmúlt ahhoz is kell, hogy ezeket az ember megtanulja elfogadni és kezelni. Ilyen hullámvölgyek mindenkinél előfordulnak, aki bármilyen módon edz, a kezdőktől a leghíresebb vérprofikig egyaránt. Ez lényegében elkerülhetetlen, és fontos tudatosítani magában az embernek, hogy ez időnként óhatatlanul és természetes módon előkerül számtalan körülmény összejátszásának folyományaként, és ilyenkor az a teendő, hogy arra az edzésre visszaveszel kicsit, de az ilyen módon kissé visszafogottabb edzés keretein belül igyekszel minél többet beleadni. Jó példa ennek módjára, amit magam is foganatosítottam ma: A többszöri tévedésem realizálása után a Formát félbehagytam, miután lényegében a szokásos edzésmennyiséget már elvégeztem a tévedésekkel, majd a kettlebelles edzésben az új ciklus kipróbálását inkább későbbre halasztottam, viszont azzal a ciklussal, amiről tudom, hogy már a mára kijelölt időnél hosszabb ideig is képes vagyok folyamatosan ismételgetni, a mai 5 percet azért végigdolgoztam. Ezt jelenti, hogy visszaveszek, de a visszafogott kereteken belül beleadok mindent.
A holnapi pihenőnap igen jól fog jönni.
A legközelebbi bejegyzésem két nap múlva naplózom, amikor a Kemény Formával és 10 perces kettlebelles gyakorlatozással foglalkozom.
