Sziasztok!
A pihenő időszak letelt, szükségem volt rá és jólesett. Épp úgy zajlott, ahogy kell, a végére pedig már vártam, hogy folytathassam az edzést.
Az új edzésprogramom a következő:
GTG:
Hétfő és szerda - fekvőtámasz
Kedd és péntek - húzódzkodás
Csütörtök és szombat - guggolás
Napi edzés:
Hétfő és szerda - kézenállás
Kedd - törzs nap (lábemelés, híd, oldalsó lánc)
Csütörtök - kettlebell
Péntek - fekvőtámasz, vádli
Szombat - kettlebell
A GTG-t azért így osztottam be, hogy a gyakorlatok ne interferáljanak egymással, és egy nap elég összismétlést tudjak végezni egy gyakorlatból anélkül, hogy a többivel való edzés miatt túl nagy volument érnék el. Igaz ugyan, hogy így heti szinten jóval kevesebbet gyakorlom őket, de talán ez jobb is lesz így. GTG-ben a lehető legnehezebb gyakorlatokat gyakorlom, amiket még végre tudok hajtani, nagyon alacsony ismétlésszámmal, a HTT-re koncentrálva. A guggolást és a húzódzkodást egy jó ideig csak GTG-vel gyakorlom.
A varjútartással nem vacakolok tovább, különösen, hogy a kézenállást még könnyebbnek is találom, simán következhetne a fejenállás után a Fegyencedzés programjában, főleg, hogy ezt nem is kell kiegészíteni fejenállással, mivel fejjel lefelé álló tartásról van szó.
A fekvőtámaszt a napi edzés során explozív fekvőtámaszként fogom végezni, a pozitív szakaszban maximális sebességgel és ellökve magam, a negatív szakaszban nagyon lassan, úgy 5 másodperc alatt leengedve magam, sorozatonként annyi ismétléssel, hogy az utolsónál már épphogy ne tudjak elválni a talajtól. Ezzel összekapcsolom az erő-állóképesség és a robbanékonyság fejlesztő edzést, és a motoros egységek végig maximálisan dolgoznak, nem csak az utolsó ismétléseknél. A törzs gyakorlatokra ez nem vonatkozik, azokat továbbra is lassan végzem, mert azoknak az induló pozíciója annyira semleges, hogy onnan könnyű lendületet szerezni, ami értelmetlenné tenné a gyakorlatot - ez különösen érvényes a lábemelésre.
A következő bejegyzést ma naplózom, amikor calisthenic-kel foglalkozom.
