Kedves Blogolvasóm!
Kilenc hét után ismét pihenőt tartok. Már szinte klisének hangzik, de tény, hogy ez az edzésperiódus is pillanatok alatt elrepült, ahogy az előző karácsony óta eltelt egy év is. Vacilláltam, hogy idén az ünnepek alatt is eddzek, de valójában csak azért, hogy a 300. edzésem után zárjam a periódust, de gondoltam, mégis csak jobb az ünnepek alatt csak pihenni.
Tekintve, hogy már messze vagyok a nagyon kezdeti lépésektől, már nem tudok olyan sok új tapasztalatról beszámolni, ám most is van egy fontos észrevételem: A következetesség mindennél fontosabb az edzésben. Lásd, hogy én elkezdtem hebehurgyán, kapkodva kísérletezni, és nem is fejlődtem, inkább csak összezavartam magam, és bár az összeszedett, egyszerű edzéstervre való visszatérés után is vannak nehézségeim, pszichológiailag és bizonyára testileg is előnyösebb nem az edzésprogram megváltoztatásától, hanem az időtől várni az eredményt.
Úgy döntöttem, hogy a Hármasbefutót a pihenőhét alatt is naponta elvégzem, mivel ez nem terhel különösebben, nem gátolja a tervezett regenerációt, ám megfigyeltem, hogy elég hamar berozsdásodom, ha nem csinálom, így jobbnak érzem nem megszakítani a folyamatot, főleg, hogy a közérzetemnek is kedvez a végzése.
A követező bejegyzést bő egy hét múlva naplózom, amikor a pihenőhetet összegzem.
Minden Kedves Blogolvasómnak nagyon boldog és békés karácsonyt, és kitartással átfűtött, kemény edzésekkel teli, eredményes újévet kívánok!
