Sziasztok!
A mai edzésem a következőképpen nézett ki:
Bemelegítő sorozat 20 ismétlés függőleges húzás
Bemelegítő sorozat 20 ismétlés guggolás tarkóállásban
Bemelegítő sorozat 20 ismétlés függőleges húzás
Bemelegítő sorozat 20 ismétlés guggolás tarkóállásban
Edző sorozat 20 ismétlés haránthúzás
Edző sorozat 25 ismétlés bicska guggolás
Edző sorozat 17 ismétlés haránthúzás
Edző sorozat 25 ismétlés bicska guggolás
Edző sorozat 15 ismétlés haránthúzás
Edző sorozat 25 ismétlés bicska guggolás
Látszik, hogy a haráthúzásból vetkőző sorpzatok lettek. A tervezett progresszió ma 20 ismétlést követelt, amit az első sorozatban ki tudtam hozni, elég nagy erőfeszítések árán, azonban világossá vált a második sorozatban, hogy ott már legfeljebb izombukás határára jutva menne, ezért ott csak 17 ismétlésig hajszoltam el magam, az utolsó sorozatban pedig csak 15 ismétlésig, ami után talán már csak két további ismétlés sikerült volna vért izzadva. Látszik, hogy ma kicsit erőltettem az ismétlésszám növelését, bármennyire is eé akartam ezt kerülni. A következő alkalommal igyekszem minden sorozatban 20 ismétlést csinálni, és mostantól ha valóban úgy érzem, hogy nem megy annyi, amennyit előre elterveztem, vagyis nem csak jobban fáj az ismétlés, hanem idejekorán érzem a fáradást, akkor még idejében leállok.
A bicska guggolás rendben ment, az első sorozatban még nem igazán éreztem a legutóbb tapasztalt, kényelmes érzést az alsó pozícióban, azonban a másodiktól már igen. A légzésritmusom is már egészen szabályos közben, csak néhányszor borult fel kicsit a tempó. Az utolsó ismétlések során kicsit éreztem a combhajlító és a farizom munkáját a pozitív szakaszban.
Bár most is különvált a két, együtt végzett gyakorlat progressziója, úgy döntöttem, mostantól inkább nem foglalkozom azzal, hogy együtt lépjek a gyakorlatokkal, elvégre később még igen sok ilyenre lesz példa, hiszen egészen különböző nehézségű gyakorlatokról van szó. Így következő alkalommal természetes módon lépek tovább a bicska guggolás ismétlésszámával, míg a haránhúzásban behozom a lemaradást.
A nyújtás jól ment. A jó reggelt nyújtással szépen lejjebb jutottam, és minden lazításnál természetes volt a nyújtás fokozása; az ötödik lazítás után beiktattam még egy feszítést a végpozícióban. A sarkon ülésben hátrahajlással semmit sem siettetve az ötödik lazítással kényelmesen letettem a vállam a talajra, és utána itt is beiktattam még egy feszítést, azonban a lábam eléggé szétnyílt. Mivel ha erővel igyekszem őket közel tartani egymáshoz, az a lazítás rovására megy, ezért legközelebb a térdeimet két könyvespolc között tartva végzem a gyakorlatot. Az angol spárgával is szépen lejjebb jutottam, de csak négy ismétlést csináltam, mivel úgy éreztem, hogy az ötödikkel már kicsit erőltetném a nyújtás fokozását, de ide is beiktattam még egy fél perces feszítést a végpozícióba, amit igyekeztem nagyon odatenni. Az angol spárgát ma különösen stabilnak éreztem az első néhány ismétlés után.
A következő bejegyzést holnap naplózom, amikor a Kemény Forma légzéstechnikájának gyakorlásával és 15 perces kettlebellezéssel foglalkozom.
