Sziasztok!
Egy közepesen hirtelen ötlettől vezérelve az átvirrasztott éjszaka közben, hajnali négy óra körül végeztem el a mai kettlebellezést, tehát az előző napi calisthenic-kel egy ébrenléti ciklusban. A GTG húzásokat már alvás után csináltam.
Ma a "10 kétkezes lendítés - 10 egykezes lendítés jobb karral - 10 egykezes lendítés bal karral - 9 szakítás jobb karral - 9 szakítás bal karral" ciklust ismételgettem. Hat ciklust végeztem el pihenő nélkül, majd a légzésritmusom szabálytalanná válása miatt letettem a kettlebellt egy rövid pihenőre, majd még egy ciklust éppen, hogy be tudtam fejezni a kijelölt idő lejártáig. Ezzel a mai mérlegem 70 kétkezes lendítés, 140 egykezes lendítés és 126 szakítás 12 perc alatt.
Az edzést az izmaim nagyon jól bírták, a hatodik ciklus közben kezdett el egy kicsit fájni a fogásom és ekkorra a rekeszizmom is kicsit vacakolt már. A légzésritmusom szabálytalanná válása önkéntelen volt, ezért kellett megállnom, szabályosság megtartása végett. Ennek ellenére a mentális gátat áttörtem, csakis az ésszerűség miatt álltam meg pihenni, az elhatározás a szünet nélküli edzéshez bőven elég erős volt.
Edzés után közvetlenül a pulzusom 160 volt.
GTG vízszintes húzás: 8x4, 3,5 h, egyenetlenül, az utolsó négy sorozatot tíz perces szünetekkel összesűrítve.
Este, azazhogy végül is következő éjjel, háromnegyed kettő körül (tehát e bejegyzés naplózási időpontja után), rám jött az öt perc (végül is szó szerint), és kitaláltam, hogy addig végzek szakításokat, amíg nagyon fáj. Aztán végül az lett belőle, hogy elvégeztem 100 szakítást 4:20 alatt, 25-25-15-15-10-10 bontásban. Érdekes, hogy a szokatlanul magas ismétlésszámmal sem volt gondja az izmaimnak. A jobb oldalon a fogásom érezte meg kicsit, a bal oldalon pedig inkább a hátam. Ez a próba nem is volt különösebben megerőltető. Persze éreztem a terhelést, és beleizzadtam a végére, de egy átlagos 6 perces edzésnél kevésbé terhelt meg. Ez végül is jó.
A következő bejegyzést holnap naplózom, amikor nyújtással foglalkozom.
